CASTOR REX FAJTALE�R�SA

K�lleme

A fajta ide�lis testt�mege 3,5 - 4,5 kg, amire b�r�latkor 10 pontot adnak, az ett�l elt�r� t�meg� �llatokat b�ntetik, a k�vetkez� m�don: 3,0 – 3,25 kg-ig csak 8 pontot, m�g 3,26-3,5 kg-ig 9 pontot adnak a b�r�l�k.

A r�vid sz�rb�l k�vetkez�en a test k�rvonalai �s anat�miai jellegzetess�gei jobban l�that�ak, mint a norm�l sz�r� fajt�kon. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a k�v�nalmak, ugyanazok mint a norm�lsz�r� fajt�kn�l.

A fej finom, a f�lek egyenesen fel�ll�ak (11-12 cm hossz�ak), teljesen sz�r�z�ttek, v�g�k finoman lekerek�tett.

A test megny�lt, ar�nyos �s kiegyenl�tett.

A sz�rzet jellegzetess�ge a b�rb�l f�gg�legesen kin�v� sz�rsz�lak t�mege, melyek hossza 17-20 mm. A sz�rzet igen t�m�r �s nem tartalmazhat g�nd�r sz�r�ket. A fed�sz�rzet �s aljsz�rzet hossz�s�ga azonos, legfeljebb 1mm elt�r�s lehets�ges. A nyakon l�v� sz�rzet vizsg�lat�val k�nnyen �szrevehetj�k a g�nd�rs�get �s bolyhosod�st. A fed�sz�r�k sz�ne a test fels� fel�n h�dsz�n�. Ez egy v�r�sbarna �rnyalat, mely a s�t�tebbt�l a k�zepes t�nusig terjedhet. El�ny�s, ha a fed�sz�n a sz�rzetben min�l m�lyebbre �r. A fed�sz�rsz�n a sz�rsz�lak tetej�n egy s�t�tebb f�tyollal van �th�zva.

A fej, a f�lek, a mells� l�bak kiss� vil�gosabbak, az okula �s az �llkapocs is vil�gos keretez�s�, m�g a f�lek s�t�ttel keretezettek. A h�ts� l�bak bels� oldala, a has �s a farok als� r�sze feh�r vagy vil�gos kr�msz�n�.

A szemek s�t�tbarn�k, a karmok j�l pigment�ltak, s�t�tbarn�t�l a feket�ig terjedhet a sz�n�k. Az als�sz�rzet sz�ne az eg�sz testen, bele�rtve a hasat is, s�t�tk�k, ami a sz�rsz�lak fel�ig terjed. E f�l�tt, f�leg a test fels� oldal�n, �lesen elhat�rol�dik egy 6-7 mm sz�les s�v, mely v�r�sbarna, de ez szint�n �lesen elhat�rol�dik a fels� s�t�t s�vt�l is.

Enyhe hiba

Az ide�lis testt�megt�l (3,5 - 4,5 kg) val� kisebb elt�r�s, kisebb k�llemi hib�k, gyeng�n sz�r�z�tt, r�ncos, vasalt vagy �ppen hegyes f�lek illetve a f�lhosszban kisebb elt�r�sek.

Hiba a laza, ritka valamint „vatt�s” sz�rzet, az 1 mm-n�l magasabban sz�rzet f�l� n�v� sz�rsz�lak, hajlamoss�g a hull�mosod�sra, mely f�k�ppen a nyakon figyelhet� meg. Kisebb probl�m�nak sz�m�t m�g a kiss� hajlott sz�lv�gek, a tompa, nem kifejezett fed�sz�rsz�n, valamint a gyenge vagy t�lzottan s�t�t f�tyol, a felt�n� vil�gosod�s a faron �s a combokon.

Enyhe hiba tov�bb�, a kisebb elt�r�s az el��rt karom- �s szemsz�nt�l, a gyenge �llkapocskeretez�s �s okula , a vil�gosk�k pehelysz�rsz�n �s a 3 sz�ns�v k�z�tti nem el�g �les elk�l�n�l�s. Az enyhe hib�k miatt pontlevon�ssal s�jtj�k az �llatokat, a hiba m�rt�k�nek ar�ny�ban.

S�lyos hib�k

A 3 kg alatti vagy 4,5 kg feletti tests�ly, a 14 cm-n�l hosszabb f�lek, a 14 mm-n�l kisebb �s 24mm-n�l hosszabb sz�r.

Hiba az er�s g�nd�r�d�s, bolyhosod�s, ha egyes sz�lak er�sen ki�llnak a sz�rzetb�l, a nagyon vil�gos sz�rsz�n, ha nincs f�tyol, az er�teljesen feh�rrel kevert fed�sz�rsz�n, elt�r� szem- �s karomsz�nek.

S�lyos hiba tov�bb�, ha nem s�t�tk�k, hanem sz�rke vagy feh�r az als�sz�rsz�n, esetleg teljesen hi�nyzik az als�sz�r sz�ne, illetve a k�z�ps� sz�ns�v, valamint az elmos�dotts�g.

A s�lyos hib�knak a b�r�latb�l t�rt�n� kiz�r�s is lehet az k�vetkezm�nye, de a minim�lis k�vetkezm�ny s�lyos pontlevon�s (ak�r t�bb poz�c��ban is).

Forr�s: Holdas S�ndor