Rozella Papagáj
(Platyeercus eximinus)

Jelen írásomban egy olyan papagájt szeretnék bemutatni a tisztelt olvasónak, mely nemzetségének legnépszerűbb tagja a díszmadártenyésztők táborában.
Elterjedési területe: Délkelet-Ausztrália és Tasmánia, de betelepítették Új-Zélandra is.
Élőhelye: A fákkal ritkán benőtt vízfolyásokkal tarkított hegyvidéki és part menti területeket lakja. Gyakran látni városok parkjaiban, házak kertjeiben párban vagy kisebb csapatokban verődve kóborolni, eleség után kutatva. Ha bő táplálékforrást találnak 100-200 egyedet számláló csapat is összeverődik egy helyen.
Leírása: Hossza 30 cm, a feje és a begy vörös, a hímek pofafoltja hófehér, a tojóké enyhén szürkés árnyalatú. Hasa sárga. A hát fekete tollai zöldessárgán szegélyezettek. A szárnyak középső szárnyfedői feketék, a szárnyak külső éle kék. A farok tollai szélesek, a középső tollak sötétzöldek, a külsők kékek, a végük fehér. Csőre világos, lába sötétszürke. A tojó színei tompábbak, a feje, csőre finomabb.
Tartása: Sokat keresgél eleséget a talajon, ezért az esetleges fertőzés miatt különös gondot kell fordítani a féreghajtásra. Szere fürdeni még télen is. Két-három méter hosszú röpdében érzi igazán jól magát, de szükség esetén kisebb helyen is tartható, szaporítható. Páronként külön kell őket elhelyezni, mert ivarérettségük elérése után a hímek nem viselik el egymást. Röpdesor esetén a szomszédos volierbe sem tanácsos fajtársat tenni , mert még dróton keresztül is állandó civakodásnak lehetünk tanúi, amit sok esetben egy-egy ujj vagy köröm elvesztése is tetézhet az állandó csatározások során.
Tenyésztés: Költő odúnak nálam a 25x25 cm alapterületű, 50 cm magas odú vált be, 8 cm-es bebúvó nyílással. Az odú belsejébe létrát helyeztem el, hogy a költő madár közlekedését megkönnyítsem. Ezáltal a tojások is nagyobb biztonságban vannak az esetleges sérülésektől. Az odú aljába fenyő fűrészport használok. A tojó a saját maga kialakított mélyedésébe rakja két naponta 5-6 db hófehér színű tojását. Költési ideje 21 nap. Csak a tojó kotlik, a hím eteti. A fiatalok csukott szemmel pihésen kelnek, kirepülési idejük a 35. nap körül várható. Kirepülés után két-három héttel önállóvá válnak, ekkor tanácsos szüleiktől külön választani őket, mert előfordulhat második költés is. A fiatalok színe a tojóéra hasonlít. Kiszínesedésük 10-15 hónapos korukra történik.
Táplálásuk: Alaptakarmányuk köles, fénymag, napraforgó, zab, sáfrányos szeklice keverékéből áll. Naponta adok madaraimnak zöldségféléket (sárgarépa, spenót, cékla), gyümölcsöt (alma, körte, szőlő), de kínálhatjuk őket vadon termett bogyókkal is (kökény, galagonya, madárberkenye, tűztövis termése). A fiókák felneveléséhez lágyeleséget és csíráztatott magokat is adok. Szeretik a fűzfélék félérett magvait a félérett gabona magvakat. Ásványi anyagot is adok a madaraknak szépia formájában.

Horváth Csaba írása, A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők 2009. . decemberi számából