�nekes Papag�j
(Psephotus haematonotus)

�l�helye: Ausztr�lia �szakkeleti �s d�lnyugati sz�raz, meleg ter�letei. Csapatosan keresi fel a mez�gazdas�gilag m�velt ter�leteket �lelemszerz�s c�lj�b�l. Sokat tart�zkodik a f�ld�n, ahol t�pl�l�ka egy r�sz�t az �rett �s f�l�rett f�magvak elfogyaszt�s�val fedezi. A z�rt erd�s�geket ker�li, ink�bb a f�kkal tark�tott f�ves sztyepp�ket �s a parkokat kedveli.
Le�r�sa: Hossza 28 cm. Alapsz�ne z�ld. A h�m �l�nk, f�nyes k�kesz�ld sz�n�. Begye, tark�ja vil�gos z�ld, farcs�kja v�r�s. A farok f�l�l z�ld, alul feh�res. A toj� egy�ntet� z�ldes barna sz�n�, a h�mn�l kisebb test� �s farcs�kja nem piros.
T�pl�l�sa: Alaptakarm�nyk�nt k�les, f�nymag, zab, napraforg�, f�rt�s k�les kever�k�t kapj�k, melyeket naponta eg�sz�ts�nk ki z�lds�gekkel, alm�val.
Teny�szt�se: R�pd�ben �s nagyobb kalitk�ban is k�lt�sre lehet b�rni, ha egy j�l harmoniz�l� p�rt siker�l �ssze�ll�tani. A h�m sokszor agressz�van viselkedik a toj�val, ez�rt tapasztalatom szerint fiatalon kell a p�rokat �ssze�ll�tani, �gy elker�lhet� a h�m durvas�ga. Od� gyan�nt a 25x25 cm alapter�let� 35 cm magas, 6 cm �tm�r�j� beb�v� ny�l�ssal ell�tott doboz t�k�letesen megfelel sz�m�ra, melybe a toj� �tlagosan 5 darab h�feh�r h�j� toj�st rak. A toj� egyed�l kotlik, a h�m ez id� alatt �rzi territ�rium�t, valamint p�rja t�pl�l�s�r�l gondoskodik. A fi�k�k a 19. napon kelnek. T�pl�l�sukat mindk�t sz�l� v�gzi. Kel�s ut�n mindenk�pp adjunk a magok mell� l�gy eles�get is, mivel a sz�l�knek a fi�k�k felnevel�s�hez nagy sz�ks�g�k van r�. A fiatalok gyorsan n�nek �s a 32-34. napon teljesen kitollasodva elhagyj�k az od�t. Ekkorra m�r az ivarukat is k�nnyen meg lehet �llap�tani, mivel a h�m p�ld�nyokon a v�r�s farcs�k m�r l�that�. �n�ll�v� v�l�suk ut�n tan�csos a fiatalokat sz�leikt�l k�l�n v�lasztani, mivel apjuk agressz�van viselkedhet vel�k szemben. �vente t�bb k�lt�s is lehets�ges. Elhelyez�sekor legy�nk tekintettel arra, hogy k�lt�skor fajt�rsaival ellens�gesen viselkedik, ez�rt mindig p�ronk�nt tartsuk �ket. A hidegre nem �rz�kenyek, minden tov�bbi n�lk�l elhelyezhetj�k �ket a szabadban, ha egy sz�lt�l, csapad�kt�l v�dett helyet alak�tunk ki sz�mukra. N�pszer�s�g�t annak is k�sz�nheti, hogy sikeresen dajk�lhat�k vele a rozella f�l�k fi�k�i. Sz�mos sz�nv�ltozata ismert, mint p�ld�ul a fah�j, feh�r, tarka, lutin�, k�k, pasztell. Ig�nytelens�ge, k�nny� szapor�that�s�ga, valamint sz�mos sz�nv�ltozata miatt mindenk�pp meg�rdemli, hogy ott legyen a mad�rteny�szt�k �llom�ny�ban.

Horv�th Csaba �r�sa, A Magyar Galamb- �s Kis�llatteny�szt�k 2010. janu�ri sz�m�b�l