Fecskepapag�j
(Lathamus discolor)

B�r Lathamus nemzets�get a legt�bb rendszer(tan) az ecsetnyelv� l�rikhoz sorolja, azonban szoros kapcsolat mutathat� ki a lapos fark� papag�jok v�lfajaival is �s nagy a val�sz�n�s�g, hogy a fecskepapag�j �tmenetet k�pet a k�t csoport k�z�tt.
�jabban kimutatt�k, hogy a fecskepapag�j k�zelebbi rokona a lapos fark�aknak, mint kor�bban v�lt�k. A toj� ugyanis egy sor feh�res foltot hord a sz�rnya fon�k oldal�n, ami a Psephotus, Platycercus �s Neophema fajokra jellemz�. A fecskepapag�j a piros als� farok fed�tollai is a lapos fark�akkal rokon�tja. V�g�l koponya alkata is jobban hasonl�t az el�bb felsorolt fajok�ra, mint a l�rik�ra. A fecskepapag�j ak�rcsak a l�rik felkeresi a vir�gz� eukaliptuszokat, nekt�rral �s a vir�gokon l�v� rovarokkal t�pl�lkozik. Ez is magyar�zza, hogy sok rendszerez� a cs�r alakja �s a nyelve hasonl�s�ga miatt mi�rt osztotta be a l�rik k�z�.
Le�r�sa: Hossza 25 cm, alapsz�ne z�ld, hasa s�rg�sz�ld. Homloka, arca �s torka v�r�s, feje teteje k�k. Sz�rnya �s frka 12 cm hossz�. Kis sz�rnyfed�i v�r�sek, az evez� tollak k�ls� z�szl�i k�kek. Farka barn�sv�r�s, cs�re szarusz�rke. A toj� arc�n a v�r�s folt kisebb kiterjed�s�, sz�rny�nak fon�kj�n j�l l�that� szalagot visel. A fiatalok a toj�ra hasonl�tanak.
�l�helye: D�lkelet-Ausztr�lia, Tasm�nia �s a Bass-szoros nagyobb szigetei. A sz�razf�ldnek saj�t popul�ci�ja nincs, csup�n csak telel�hely�l szolg�l az egy�bk�nt Tasm�ni�ban f�szkel� madaraknak. Vonul� mad�r l�v�n augusztus, szeptember t�j�n �trep�li a Bass-szorost, annak nagyobb szigetein vagy Tasm�ni�ban k�lt, majd a tavaszi h�napokban visszarep�l a kontinensre. T�pl�lkoz�sa r�v�n teh�t a vir�gz� f�kra van utalva. Mivel az ausztr�liai eukaliptuszok vir�gz�si ideje ugyan azon fajon bel�l is el�gg� k�l�nb�z�, a papag�joknak �lland�an v�ndorolniuk kell a t�pl�l�k�rt. R�pte gyors, sebes, �les fordulatokkal. R�p�l�s k�zben kipiroslik a sz�rnyalj sz�le, ami pomp�san �rv�nyes�l. T�rsas�gszeret� madarak. Ki s csapatban k�borolnak. A csapat k�lt�si szezonban is egy�tt marad. T�pl�l�kkeres�s k�zben a mad�r �lland�an mozog, vir�gr�l vir�gra sz�llva. Od�ban k�lt, �s csak 2-4 toj�st rak. A k�lt�si id� a d�li f�lteke nyar�ra esik (szeptembert�l janu�rig), de er�sen f�gg az eukaliptuszok vir�gz�s�t�l.
El�sz�r 1863-ban jutott Eur�p�ba, a londoni �llatkertbe. Az�ta t�bbsz�r import�lt�k.
Tart�sa, teny�szt�se: �vekkel ezel�tt v�s�roltam k�t p�r fecskepapag�jt egy k�lf�ldi b�rz�n. Hazat�rve, mivel t�l volt, f�thet� mad�rh�zban helyeztem el �ket egy 2,5 m hossz�, 80 cm sz�les volierben. �j hely�ket hamar megszokt�k. A felk�n�lt gy�m�lcs�ket sz�vesen fogyasztott�k. T�l l�v�n alm�t, k�rt�t, narancsot, mandarint kaptak, a ban�nhoz nem ny�ltak. �trendj�ket naponta kieg�sz�tettem f�tt rizzsel, melyhez m�zet, vir�gport, dar�lt kekszet, reszelt s�rgar�p�t kevertem. Magkever�k�k k�lesb�l, f�nymagb�l, kendermagb�l �s apr� szem� napraforg�b�l �llt. El�szeretettel csipkedt�k a felk�n�lt f�z�gakat is. Nagyon szerettek f�rdeni, itat�skor lucskosra f�r�dte mag�t a kis csapat. F�rd�s ut�n term�szetesen friss iv�vizet kaptak. Tavasszal 20x20x35 cm-es od�kat szereltem r�pd�j�kbe, de nem mutattak k�lt�si hajland�s�got. A k�vetkez� �v is szaporulat n�lk�l telt el. Elgondolkodtam rajta, hogy vajon mit csin�ltam rosszul. Eszembe jutott, hogy v�ndormadarak! Alig v�rtam, hogy a k�vetkez� �v tavasz�n melegedjen a kinti h�m�rs�klet. �prilisban egy udvari volierbe k�lt�ztettem �ket, ezzel l�trehoztam sz�mukra egy �j k�rnyezetet. �trendj�ket kieg�sz�tettem vir�gz� �gakkal, melyet el�szeretettel csipegettek. Hamarosan elfoglalt�k a sz�mukra felszerelt od�kat �s megjelentek az els� toj�sok. Mind a k�t p�r alatt 4-4 toj�s volt, melyeken a toj�k kotlottak. A kotl�si id� 20 napig tartott. A h�mek ez id� alatt etett�k p�rjukat. Az egyik p�r alatt term�ketlenek lettek a toj�sok. A kicsiket mindk�t sz�l� etette. �trendj�ket kieg�sz�tettem toj�sos eles�ggel, mivel a lisztkukacot nem voltak hajland�ak megenni. Kaptak m�g az �ppen �r� gy�m�lcs�kb�l is (cseresznye, barack, m�lna), amit el�szeretettel fogyasztottak. A fiatalok kirep�l�se k�t h�napos korukban t�rt�nt. �n�ll�v� v�l�suk ut�n is egy�tt hagytam �ket az �regekkel, mert azok nem voltak vel�k szemben agressz�vak.
Meg�llap�that�, hogy a fecskepapag�j kellemes term�szet� voliermad�r. Sosem l�rm�zik �s abszol�t b�k�s. B�r megeszi a magvakat is, m�gis nagy mennyis�g� gy�m�lcsre �s friss, lehet�leg vir�gos �gakra szorul. Sz�klete h�gabb a t�bbi magev� papag�j�n�l, ez�rt lak�sban t�rt�n� tart�s�t nem javaslom. Olyan mad�rtart�nak val�, aki szereti a kih�v�sokat �s biztos�tani tudja sz�m�ra a kiss� szokatlan, v�ltozatos �trendet.

Horv�th Csaba �r�sa, A Magyar Galamb- �s Kis�llatteny�szt�k 2010. j�niusi sz�m�b�l