Rozella Papag�j
(Platyeercus eximinus)

Jelen �r�somban egy olyan papag�jt szeretn�k bemutatni a tisztelt olvas�nak, mely nemzets�g�nek legn�pszer�bb tagja a d�szmad�rteny�szt�k t�bor�ban.
Elterjed�si ter�lete: D�lkelet-Ausztr�lia �s Tasm�nia, de betelep�tett�k �j-Z�landra is.
�l�helye: A f�kkal ritk�n ben�tt v�zfoly�sokkal tark�tott hegyvid�ki �s part menti ter�leteket lakja. Gyakran l�tni v�rosok parkjaiban, h�zak kertjeiben p�rban vagy kisebb csapatokban ver�dve k�borolni, eles�g ut�n kutatva. Ha b� t�pl�l�kforr�st tal�lnak 100-200 egyedet sz�ml�l� csapat is �sszever�dik egy helyen.
Le�r�sa: Hossza 30 cm, a feje �s a begy v�r�s, a h�mek pofafoltja h�feh�r, a toj�k� enyh�n sz�rk�s �rnyalat�. Hasa s�rga. A h�t fekete tollai z�ldess�rg�n szeg�lyezettek. A sz�rnyak k�z�ps� sz�rnyfed�i feket�k, a sz�rnyak k�ls� �le k�k. A farok tollai sz�lesek, a k�z�ps� tollak s�t�tz�ldek, a k�ls�k k�kek, a v�g�k feh�r. Cs�re vil�gos, l�ba s�t�tsz�rke. A toj� sz�nei tomp�bbak, a feje, cs�re finomabb.
Tart�sa: Sokat keresg�l eles�get a talajon, ez�rt az esetleges fert�z�s miatt k�l�n�s gondot kell ford�tani a f�reghajt�sra. Szere f�rdeni m�g t�len is. K�t-h�rom m�ter hossz� r�pd�ben �rzi igaz�n j�l mag�t, de sz�ks�g eset�n kisebb helyen is tarthat�, szapor�that�. P�ronk�nt k�l�n kell �ket elhelyezni, mert ivar�retts�g�k el�r�se ut�n a h�mek nem viselik el egym�st. R�pdesor eset�n a szomsz�dos volierbe sem tan�csos fajt�rsat tenni , mert m�g dr�ton kereszt�l is �lland� civakod�snak lehet�nk tan�i, amit sok esetben egy-egy ujj vagy k�r�m elveszt�se is tet�zhet az �lland� csat�roz�sok sor�n.
Teny�szt�s: K�lt� od�nak n�lam a 25x25 cm alapter�let�, 50 cm magas od� v�lt be, 8 cm-es beb�v� ny�l�ssal. Az od� belsej�be l�tr�t helyeztem el, hogy a k�lt� mad�r k�zleked�s�t megk�nny�tsem. Ez�ltal a toj�sok is nagyobb biztons�gban vannak az esetleges s�r�l�sekt�l. Az od� alj�ba feny� f�r�szport haszn�lok. A toj� a saj�t maga kialak�tott m�lyed�s�be rakja k�t naponta 5-6 db h�feh�r sz�n� toj�s�t. K�lt�si ideje 21 nap. Csak a toj� kotlik, a h�m eteti. A fiatalok csukott szemmel pih�sen kelnek, kirep�l�si idej�k a 35. nap k�r�l v�rhat�. Kirep�l�s ut�n k�t-h�rom h�ttel �n�ll�v� v�lnak, ekkor tan�csos sz�leikt�l k�l�n v�lasztani �ket, mert el�fordulhat m�sodik k�lt�s is. A fiatalok sz�ne a toj��ra hasonl�t. Kisz�nesed�s�k 10-15 h�napos korukra t�rt�nik.
T�pl�l�suk: Alaptakarm�nyuk k�les, f�nymag, napraforg�, zab, s�fr�nyos szeklice kever�k�b�l �ll. Naponta adok madaraimnak z�lds�gf�l�ket (s�rgar�pa, spen�t, c�kla), gy�m�lcs�t (alma, k�rte, sz�l�), de k�n�lhatjuk �ket vadon termett bogy�kkal is (k�k�ny, galagonya, mad�rberkenye, t�zt�vis term�se). A fi�k�k felnevel�s�hez l�gyeles�get �s cs�r�ztatott magokat is adok. Szeretik a f�zf�l�k f�l�rett magvait a f�l�rett gabona magvakat. �sv�nyi anyagot is adok a madaraknak sz�pia form�j�ban.

Horv�th Csaba �r�sa, A Magyar Galamb- �s Kis�llatteny�szt�k 2009. . decemberi sz�m�b�l