KING GALAMB FAJTALE�R�SA

Amerikai eredet� fajta, sz�mos teny�szt� k�z�s munk�ja eredm�nyek�ppen teny�sztett�k ki a sz�zadfordul�n. Levi (1963) adatai szerint a fajta kialakul�sa 1890-t�l kezd�d�tt el.

Az �tt�r� munka Harry Bakes nev�hez f�z�dik, ugyanis � keresztezte el�sz�r a posta, a duchess, a m�ltai �s a r�mai fajt�kat egym�s k�z�tt. Ennek eredm�nyek�ppen a keresztezett galambot „feh�r kingnek” nevezte el. 1920-t�l ezt a galambot a feh�r mondain es a romai fajt�val keresztezt�k. Ebben az id�ben a fajta a mai gazdas�gi t�pushoz hasonl�tott.
Kezdetben csak a feh�r sz�n� v�ltozata volt ismert, majd 1921-ben a feh�rt�l f�ggetlen�l a C. Ray King kiteny�sztette az ez�st v�ltozat�t is. Ezt k�vet�en n�h�ny �v alatt az USA nemzeti fajt�j�v� v�lt. Ki�ll�t�si �s haszont�pusa ismeretes.

A ki�ll�t�si t�pusba sorolhat� egyedek nagytest�ek. K�v�natos �l�t�meg�k kifejlett korban 850-1050 g. Az amerikai standard 30 cm testmagass�got, 24 cm testhosssz�s�got, 12 cm mellsz�less�get �r el�, a l�bsz�rak hossz�t �s egym�st�l val� t�vols�gukat 7-7 cm nagys�gban tartja ide�lisnak. Term�szetesen ezek annak az ide�lis testar�nyokkal rendelkez� kingnek a m�retei, amelyet a teny�szt�k a nemes�t�s r�v�n k�v�nnak el�rni. Ezekt�l a m�retekt�l n�mi elt�r�s megengedett, fontos azonban a testar�nyok megfelel� �sszhangja.
A fej m�rs�kelten nagy, sz�les �s j�l kerek�tett. Az �risz a feh�rekn�l s�t�t, az ez�st�kn�l gy�ngysz�n�, az egy�b v�ltozatokn�l pedig narancsv�r�s. A cs�r r�vid, a feket�kn�l, k�kekn�l �s deresekn�l fekete, a t�bbi sz�nv�ltozatn�l viasz- sz�n�. A nyak vastag, f�gg�leges tart�s�. A mell sz�les, el�re�ll� �s j�l domborod�. A h�t a sz�les mellb�l indul �s v�zszintes tart�s�. A sz�rnyak r�videk �s sz�lesek, ez�ltal a galamb t�megess�g�t n�velik. A sz�rnyak a farkon fekszenek �s azon �ssze�rnek. A l�bak k�z�pnagyok �s sz�les �ll�s�ak.

A haszont�pus le�r�s�t Levi (1963) �ltal k�z�lj�k: Kifejezetten h�st�pus� fajta. A t�rzs megny�lt, hossz�k�s alak�, a farok fel� egyenletesen fejt. A fej nagy, a test m�reteihez viszony�tva azonban ar�nyosnak kell lennie. A sziv�rv�nyh�rtya a feh�r v�ltozatokn�l s�t�tbarna, az ez�st �s az autosex v�ltozatokn�l narancs- sz�n�. A szemb�r vil�gos sz�n�. A cs�r k�z�phossz�s�g�, vil�gos sz�n�. A nyak k�zepes hossz�s�g�, v�zszintes tart�s�. A t�rzs sz�les �s a j�l izmolt mellb�l kiindulva a sz�les h�t vonal�t k�vetve a farok fel� fokozatosan keskenyedik. A sz�rnyak k�zepes hossz�s�g�ak �s a korm�nytollak v�g�t nem �rik el. A l�bak r�videk, az ujjak tollatlanok �s �l�nkpiros sz�n�ek.
A toj�k �l�t�mege kifejlett korban 650-850 g, a h�mek� 850-950 g. A fi�k�k 28- 30 napos korra 500-600 g testt�meget �rnek el. Teny�szp�ronk�nt �vente �tlagosan 12-14 fi�ka v�rhat�. A king haszont�pus�n�l csak a feh�r, ez�st �s autosex sz�nv�ltozatokat teny�sztik vil�gszerte. Az autosex v�ltozata k�s�bb kiindul�si alapj�t k�pezte az autosex tex�n fajt�nak. Eur�p�ban jelent�sebb gazdas�gi king popul�ci�k tal�lhat�k Olaszorsz�gban, Franciorsz�gban �s Izraelben.

PONTOZ�S

S�ly 8 pont

Cs�r 5 pont R�vid, vaskos, v�zszintes poz�ci�ban hordva.

Orrdudor 2 pont Kicsi, sima, d�r szin�en pontozott, az arc m�ret�vel ar�nyos.

Fej 9 pont M�rs�kelten nagy �s sz�les, j�l kerek�tett kopony�val, ar�nyos a telt nyakkal �s a sz�les testtel. Az orrdudor felett nem lehet nyomott vagy h�zott form�j�.

Szemek 3 pont Felt�n�, kerek �s f�nyes, a koponya h�ts� r�sz�r�l sz�m�tva el�re, annak kb. 3 r�sz�n helyezkednek el.

Szemgy�r� 4 pont T�k�letes kerek, finom sz�vet szerkezet�, nem sz�lesebb mint 1,6 mm, j�l l�that� a szem �s a tollak k�z�tt, c�klav�r�s sz�n�.

Nyak 5 pont M�rs�kelten t�mzsi vagy vastag, ar�nyban a sz�les v�llakkal �s a mad�r j�l g�mb�ly�tett test�vel. F�gg�leges tart�s�. Nyak h�ts� r�sze olyan k�zel csatlakozik a v�llhoz, amennyire csak lehets�ges, egy vonalban a t�rdhajatokkal. A cs�r az el�re domborod� mell hat�r�t�l kiss� beljebb �ll. A nyaknak nem szabad t�l hamar bev�g�dnia a cs�r alatt. A h�mek ink�bb legyenek massz�vabb Nyak�ak, mint a toj�k. A v�konys�g jele azonban egyik eset�ben sem mutatkozhat.

Mell 8 pont A mell az a r�sze a galambnak, amely a l�bak el�tt fekszik �s a nyak als� r�sz�ig terjed, azonban nem foglalja mag�ban a testen a l�bakt�l h�tra fel� es� mellcsont k�r�li r�sz�t. A mell kidomborod�, sz�les �s j�l g�mb�ly�tett egyen, j�l l�that�an a sz�rnyb�bokon t�l. Szimmetrikusnak kell lennie a mad�r egyenesen �ll� helyzet�ben, s az el�ls� als� r�sze v�zszintes vonalban van a mellcsont h�ts� a v�g�vel.

Test 8 pont R�vid, sz�les, er�teljes, m�rs�kelten m�ly �s j�l g�mb�ly�tett.

Mellcsont 8 pont Egyenes �s a l�bak k�z�tt k�z�pen helyezkedik el. Olyan hossz�, amilyen csak lehets�ges a r�vid �s j�l g�mb�ly�tett testben, saru form�j� g�rb�lettel a v�gb�lny�l�s k�zelben v�gz�dve.

H�t 5 pont R�vid �s sz�les, a v�llakt�l a farokig terjed. Nem szabad, hogy t�l gyorsan elv�konyodjon miel�tt a far el�rn�, valamint egyenletes �vben csatlakozzon a nyakba. A faroknak legal�bb 25 fokosnak kell lennie.

Sz�rnyak 7 pont A testhez simulva tartottak , egyenletesen a farra �s a farokra fektetve. Cs�csai kb. 2,5 cm sz�less�g� takar�ssal �rintik egym�st az egy�bk�nt �sszer�en r�vid farok k�zep�n, �s att�l kb. 1,9 cm-rel r�videbbek. A sz�rnyb�bok j�l fedve legyenek a melltolak �ltal. Az els�rend� evez�tollak sz�ma 10 (t�z).

Farok 5 pont R�vid, ar�nyos a r�vid testtel. A farok a v�g�n�l kb. m�sf�l toll sz�les, egyenletesen v�konyodva a vastag �s a sz�les farb�l kiindulva. A korm�nytollak sz�ma 12 (tizenkett�). A farok a v�zszintest�l felfel� �ll� sz�gben hordott, befejezve azt az �vet, mely az �lep a test �s a mell form�l a standard �br�val megegyez�en, azonban nem olyan emelt, hogy a sz�rnyv�gek keresztez�d�s�t vagy leejt�s�t okozza.

L�bak 10 pont Egyenes �s izmos, hogy a mad�rnak egy f�gg�leges tart�st biztos�tson. A lehet� legk�zelebb kell �llnia ahhoz a vonalhoz, mely a h�ton kereszt�l a nyak �lvonal�t azon pontban metszi, amelyik egy v�zszintes vonalban van a cs�r alj�val. A l�bak olyan hossz�ak, hogy a mellcsont �s a f�ld k�z�tt 6,67 cm legyen a t�vols�g. A l�bsz�rak egym�st�l val� t�vols�ga 6,67 cm. C�klav�r�s sz�n�ek �s tollakt�l mentesek legyenek.

L�bujjak 3 pont Egyenesek, akad�lymentesen �s j�l ter�l�k, c�klav�r�s sz�n�ek.

Tollazat 10 pont A tollazat z�rt �s sima, de nem annyira mint a r�p postagalambok�. Szinte kicsinek t�nik, amikor a madarat k�zbe vessz�k. A v�gb�lny�l�s alatt is a sima tollazat a k�v�natos. a madarak hi�nytalan, term�szetes tollazatban legyenek.
     A h�mek er�teljes, "f�rfias" megjelen�s�ek.
     A toj� kecses, "n�ies" k�llem�ek legyenek.
     Azok a madarak, melyek borza, rendezetlen tollazat�ak, nem sz�p �ll�s�ak, vagy nem megfelel� viselked�s�ek, a t�z ponttal szemben kedvez�tlenebb�l b�r�lhat�k. Ez a 10 pont azonban lehet�s�g, �s nem akad�lyozza az eredeti teljes 100 pont el�rhet�s�g�t.

Sz�nes madarak Egyt�l t�zig lehet cs�kkenteni a pontokat a hib�s sz�n�rt, amikor saj�t oszt�lyukban b�r�lj�k �ket. Ez a 10 pont azonban lehet�s�g, �s nem akad�lyozza az eredeti teljes 100 pont el�rhet�s�g�t.

Gy�r�m�ret: 10 mm

Forr�s: http://www.magyarkingklub.hu

K�pek: Koz�k Kriszti�n